VII. Mátyás-napok

1999. március 6. A Nagy Nap

Ez a zsúfolt, de alapjában véve jó nap a Mátyás-házban kezdődött, hol is déli 12-kor “megnyitottuk” a VII. Mátyás-napokat. (L. még a műsorfüzetet.) Pippidi és Sabau kivételével minden meghívottunk eljött, és beszélt legjobb belátása szerint 5 percet, ill. háromnegyed órát.

A MusHist és a Minium zenélt, mi is előadtunk néhány táncot, mint a Leoncello (Csilla, Tomi, Csubi), Allegrezza (Anikó, Csilla, Zsuzsa), Bassa Pompilia (Anikó, Csubi), Rostiboli (Zsuzsa, Pistike), illetve Basse Danse (tutti, plusz Kunika, Ági, Kitty, Árpádka, és mínusz Anikó, Zsuzsa).

V. Mátyás-napok

1997. február 21–28. V. DIES MATHIAE CORVINI

A Mátyás‑napok megnyitója 21‑én volt 12 órakor a Mátyás‑házban. Nagyon örültünk, hogy ismét ott lehetettünk, mint öt évvel ezelőtt. Egybekapcsoltuk a képzőművészetis diákok kiállításának megnyitójával. Sokan eljöttek. Smaranda Enache, Visky András és Wilfried Schreiber mondott ünnepi beszédet. Majó Zoltán, Zsizsmann Évi, Munteanu Gabi, Haţeganu Rodica zenélt. Két tánc volt: a Leoncello (Anikó, Zsuzsa, Csubi) és Bizzaria (Fricivel).

Délután pedig ruhás próbát tartottunk. Megelégedéssel nyugtáztuk, hogy egy‑két hiányzó elem kivételével mindenkinek elkészült a ruhája, és hogy nem is néz ki rosszul. A próba közepén megérkeztek Gáborék is, és végre összepróbálhattuk élő (illetve az utazás miatt félholt) zenével. Némi egyezkedéssel egymáshoz igazítottuk a ritmust, és kölcsönösen elégedettek voltunk egymással.

1997. február 22.

Délelőtt még egyszer összepróbáltuk a Monteverdit, ezúttal frissebben. Délután pedig a helyszínen is próbáltunk, azaz a Dima stúdiótermében. A színpad éppen akkora volt, amekkorának lennie kellett: mindhárom együttes elfért rajta. Közben megérkeztek Profanaék is, fáradtak voltak és idegesek, mert a furulyásuk influenza miatt az utolsó pillanatban lemondta a turnét. Majó Zoltán kértük fel, aki szerencsére készséggel be is ugrott.

Végül is – bár pl. a Vagabondiból is ketten alig tudtak énekelni a hűlés miatt – jól sikerült a koncert. Teltház volt, és a végén vastapsot kaptak. A táncot kétszer kellett eltáncolnunk. Alig hibáztunk, és akik látták, azt mondták, hogy jól mutatott, egyszerre volt, méghozzá ritmusra.

IV. Mátyás napok

1996. február 24. Farsangi álarcosbál – a IV. MÁTYÁS‑NAPOK KEZDETE

A NDF termében rendeztük meg a farsangi álarcosbált. Délelőtt kidíszítettük a termet. Délután a Waldorf ovisok előadták a műsorukat, és megették a tortát. Utána következett a farsangi táncház, mely előre kidolgozott forgatókönyv szerint működött. Voltak táncok, játékok, vetélkedők, némi étel és ital. A be nem öltözöttekből pedig ad hoc zsűri alakult, és díjazták a jelmezeket. A tavalyi hasonló táncházunkhoz képest ez nagy siker volt, sokan beöltöztek. Jók voltak a jelmezek: volt Cupido, Alternatívák, vándordiák, cigányasszony, Anakronizumus stb. A táncház előtt és közben a Chorea is fellépett. Utána megünnepeltük a Zsuzsa szülinapját.

IV. Erdélyi Diáktalálkozó

július 29–augusztus 5. Homoród
Homoródon szerveztünk reneszánsz táncháztalálkozót. Meghívtuk Kozics Andreát és Kovács Gábort, hogy újabb táncokat tanítsanak nekünk és az általunk meghívott együtteseknek. Részt vettek a tanfolyamon a Juvenalis együttes tagjai, a barótiak, Hanke Katalin Brassóból, Bukarestből Öllerer Ágnesék stb. Választásunk azért esett Homoródra, mert ott tartották egy héttel később a IV. Erdélyi Diáktalálkozót, melyre szintén meghívást kaptunk.
Elég mostoha körülmények között laktunk és étkeztünk, ráadásul a tevékenységünk is fordulóponthoz érkezett. Akik korábban Kisdisznódon voltak, egy jó hónapnyi intenzív munkát tudtak maguk mögött, és ez meglátszott a mozgáson. Voltak, akik minderről persze nem tehettek. És végül voltak, akik nem vették komolyan a dolgokat, egyszerűen csak nyaraltak, élve a lehetőséggel. Ez nem segített a hangulaton. Gábor hajlott arra, hogy kevesebb emberrel jobban lehetne dolgozni, a kritikát viszont – ahogy ez lenni szokott –, azok értették magukra, akikre nem vonatkozott.
Intrikák és hasmenések között azonban mégis megtanultunk néhány új táncot, mint a Contrapasso Nuovo, Leoncello, Bassa Pompilia, Rostiboli Gioioso, Amaryllis, Hyde Park.

augusztus 5–12. IV. ERDÉLYI DIÁKTALÁKOZÓ
Két táncházat is tartottunk. A szervezők megkértek, hogy állítsunk elő még egy “meglepetés‑műsort”, melyet a szárhegyi lovagteremben kellett előadnunk egy buszos kirándulás alkalmából. Itt fellépett a társaság másik része is, név szerint: Szabó Anikó, László Bakk Áron, Szabó Zelmira, Kovács József, Tóth Mari, Filip Ignác, Magyarosi Enikő, Forró Albert. Itt mutattuk be a Pavane-Gaillarde táncoknak egy újabb koreográfiáját, mely rendkívül mutatósnak bizonyult (Kovács G. és András L. dolgozta ki), valamint két új táncot, az Amaryllist (ez volt Gábor nagy meglepetése: senki sem gondolta, hogy ilyen nevű tánc is létezett) és a Hyde Parkot.
A diáktalálkozón való fellépésre augusztus 9‑én került sor, itt a kisdisznódi előadást mutattuk be. Nagy örömünkre éppen szünetelt a vízellátás a táborban, így az előadást egy emlékezetes patak-fürdőzés előzte meg. Az odatévedt helybéliek talán azóta is meg vannak győződve, hogy akkor egy orgia közepébe csöppentek ... Egyébként teljesen fölösleges volt a mosdás, mert az előadás a Klubban volt, egy nagyon alacsony, zsúfolt teremben, és az előadás végére gyakorlatilag megpárolódtunk. Sikeres volt az előadás, nem nagyon voltak bakik sem.