Krónika - Lengyelország

augusztus 22-27: Lengyelország

Minium+Amaryllis (Maca, Abigél, Maresz, Melinda, Rodi, Gabi, Andris, Orsi + Ármánd, Csilla, Tibi, Zelmi, Árpád, Kunci, Ági, Kitty, Anikó + Anikó néni)

VII. Mátyás-napok

1999. március 6. A Nagy Nap

Ez a zsúfolt, de alapjában véve jó nap a Mátyás-házban kezdődött, hol is déli 12-kor “megnyitottuk” a VII. Mátyás-napokat. (L. még a műsorfüzetet.) Pippidi és Sabau kivételével minden meghívottunk eljött, és beszélt legjobb belátása szerint 5 percet, ill. háromnegyed órát.

A MusHist és a Minium zenélt, mi is előadtunk néhány táncot, mint a Leoncello (Csilla, Tomi, Csubi), Allegrezza (Anikó, Csilla, Zsuzsa), Bassa Pompilia (Anikó, Csubi), Rostiboli (Zsuzsa, Pistike), illetve Basse Danse (tutti, plusz Kunika, Ági, Kitty, Árpádka, és mínusz Anikó, Zsuzsa).

Nemzeti Múzeum, Budapest - MusHist sétálókoncert

1998. október 18. Nemzeti Múzeum, Budapest

Másnapi fellépésünk meglehetősen hamar sorra került, 11-kor kezdődött. Ez gyakorlatilag a MusHist sétálókoncert-sorozatának egyik fejezete volt. Ld. még szórólapot.

A Nemzeti Múzeum díszterme is egy nagyon szép helyszín a zenéhez és táncokhoz. Egyedüli rizikótényező az volt, hogy rettentően csúszott a frissen felvikszolt padló, ám némi ragtapasszal sikerült a gravitáció javára billenteni a mérleget a centrifugális és a tehetetlenségi erővel szemben.

A koncert meglehetősen “olajozott” volt, komolyabb bakik nélkül. Itt már csak a három együttes maradt (MH, MÍN, AM), így is elég hosszú volt.

Utána egy kis versenyfutás az idővel, és már zötyögtünk is hazafele egy meglehetősen zsúfolt udvarhelyi járattal. Kolozsváron éjjel 1 körül szomorúan nyugtáztuk, hogy másnap munkanap ...

Transsylvania Renata II. – a Mátyás-év zárókoncertje

1998. október 17.

Előadás a MKA Corvin-termében: Transsylvania Renata II. – a Mátyás-év zárókoncertje

Egész délelőtt próbáltunk a MKA-nál, a szokásos tempóban és hangulatban. (Talán Segesváron azért jobb volt ...) Délután egy kicsit “szabadok voltunk”, mikor is sétáltunk, vagy alternatív programként betértünk a Krokodilba. Aztán már kezdődött is az előadás. Előtte még megcsodáltuk egymást az új ruhákban, végösszegként 11-ből 9 embernek új vagy részben új volt a “szerelése”. Szóval még tudunk csodákat művelni.

Az előadás nagyon szépen/szépre sikerült, ritkán adatik meg nekünk, hogy 3 együttes (MusHist, Minium, Collegium) zenéljen a táncokhoz. A műsor egyébként a mellékelt szórólapon látható, mely sajnálatos malőrként a közönségnek is kiosztatott. (Többen kérdezték, mit jelent a MH, MÍN stb. Érdekes módon pl. a quasi-pavane műfajmegjelölés senkinek sem okozott problémát... Tanulság: nem kell ilyen szépen tipografizált piszkozatokat szervező-közelben hagyni.)

A terem és az épület szépsége még külön is emelte a hangulatot. Volt terük a táncoknak, volt levegő... Furcsa módon mégis egy kicsit szomorúak voltunk.

A közös fényképezkedés után visszagyalogoltunk a Rádayba, hol még egy kicsit hivatalos baráti beszélgettünk, és néhány palack kiürült.