1994. október
Elkezdtük
a próbákat, igyekeztünk átismételni a táncokat. Sajnos, sok volt a hiányzás,
még ha esetenként “igazolt” is. Megegyeztünk, hogy elosztjuk az egypáras
táncokat, hogy ki‑ki gyakorolhassa. Október 27‑én megszületett (remélhetőleg
helyes) közös döntés alapján a szereposztás.
Közben
beindult a táncház is, ezúttal a Donációs Központ nagytermében, melyet
rendszeresen megkapunk az igazgatónő engedélyével. Ez a tér valamivel nagyobb
is, mint a színház előcsarnoka, és sokkal barátságosabb, vannak székek. Örömmel
tapasztalhattuk, hogy a táncház nem vesztett népszerűségéből, a sok régi
táncházas mellett voltak újak is. A zene is javult, jöttek új furulyások, Náci
és Mari is beállt fújni.
1994. november
Próbáltunk
és táncházakat tartottunk. Kiderült, hogy a decemberre tervezett Balassi‑napok
pénzhiány és betegség miatt március elejére tolódtak, így megkönnyebbülten
vettük tudomásul (minő tévedés volt ...!), hogy talán lesz egy olyan
előadásunk, amelyikre sikerül fel is készülni. Ez az eddigieknél komolyabb lesz
a sok új, nehezebb tánc miatt.
1994. december
December
10‑én megtartottuk az “évad” első előadását, a műépítészek gólyabálján léptünk
fel egy rövid műsorral. A táncok a Pavane–Gaillarde, Gathering Peascods, Branle
de la Guerre, Branle de l’Officiel, új Allemande, Poitou voltak. A zenészek:
Náci, Mari, Lizuka, Átyó, Puszti, Szőcs Enikő, a táncosok: Julika, Tomi, Anikó,
Zelma, Bügyüsz, Árpi, Zsuzsa, Csubi.
Ennek
köszönhetően a következő táncházakba több román egyetemista is jött, akiknek
nagyon örültünk. Igyekeztünk érthetően beszélni románul, jó volna, ha többen is
jönnének.
Jobb
a hangulat a táncházban, mióta ismét énekelünk, ezt rendszerint Náci vezeti –
profi módon. A Kájoni-kódexből származó cigánydalt és Teremtett állatokat, a Pastime‑ot,
Dona nobist szoktuk énekelni. Megmaradt a szünetben körbekínált alma szokása
is.
A
december 11‑iki alkalommal rendeztünk egy kis Mikulást, a Talitha Qumi két
énekese (akik különben mindig jönnek...) beöltözött Mikulásnak, illetve
ördögnek, énekeltek nekünk, s közben sült tököt (döblecet) kínáltunk körbe. Jól
sikerült.
Az
idei utolsó táncházat december 17‑én tartottuk, a következőt január 14‑re
hirdettük. Addig mi sem nagyon fogunk találkozni ...
