Krónika - 1996 május-július

1996. május 21.

Próba az Apáczaiban. Ismét a Monteverdit tanultuk, végre ott volt mindenki, először állt össze, úgy, hogy mindenki oda érkezett ahova szeretett-, illetve kellett volna.

Utána próbáltunk egyéb táncokat is, mint Contrapasso, Leoncello, Bassa Pompilia, Lucretia.

Ezt egy kétórás intenzív népitánc próba követte.

Hazatámolyogtunk.

1996. június 8. Nagyenyed

Reggel találkoztunk a német fórumnál, mert jött Gábor, és vele még próbálni akartunk elutazás előtt. Ez össze is jött, először elpróbáltuk a délután eltáncolandó táncokat, utána a Monteverdit. Gábor nagyjából meg volt elégedve vele, azt mondta, hogy magabiztosabbá vált a mozgás, néha látszik, mi a koreográfia.

Délben utaztunk Enyedre, ahol ebéddel vártak. Ebéd közben megérkeztek a károlyiak is, és előadás előtt még összepróbáltuk a műsort.

Az előadás egészében véve jól sikerült. Először az enyedi diákok táncoltak körtáncokat, akiket Áron tanított.

Utána jött a közös műsor a károlyiakkal, Anikó néni konferált. A táncokhoz nem volt éppen ideális a terep, de azért nem voltak nagy bakik. A vártemplom udvarán voltunk, jó környezet a táncokhoz. A táncház után vacsoráztunk, és megnéztük az iskolát (a Bethlen Gábor Kollégiumot). Az enyedi bor változatlanul jó volt, ettől kissé euforikus hangulatban jöttünk haza.

A műsor táncai: Rostiboli Gioioso (Julika, Tomi), Bassa Pompilia (Zsuzsa, Csubi), Lucretia Favorita (Anikó, Pistike), Leoncello (Zsuzsa, Csubi, Árpi), Gaillarde (Pistike, Csubi, Árpi, Tomi), El Burato (l. Gaillarde), Basse Danse (tutti).

1996. június 9. Próba a NDF‑nál

Gábor megtanította a Monteverdi maradék részét. Néhányszor eltáncoltuk elejétől végig, és megállapítottuk, hogy sok víz lefolyik még a Szamoson, amíg megtanuljuk.

1996. június 10. Próba

Néhányan el tudtak jönni délelőtt, azokkal Gábor foglalkozott, elsősorban a tartást gyakoroltuk.

1996. június 27–30. Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Kissé feszülten vágtunk neki, mert volt is miért, de végül is jól sikerült. Csütörtökön érkeztünk, találkoztunk Gáborékkal, megismerkedtünk az új Vagabondival. Pénteken délelőtt próbáltunk, délután megnéztük az előadásokat. Este táncházat tartottunk (Pistike, Csubi). A zenét a csíkszeredaiak szolgáltatták, akik idő közben megtanultak néhány táncot. (Pistike szerzeménye, ő adta nekik a kottákat.)

Másnap, azaz szombaton délután volt a mi előadásunk. A műsor nagyjából az volt, mint Enyeden. Pavane‑nal vonultunk be. Utána jött a Leoncello, Rostiboli, Bassa Pompilia, Gaillarde, Basse Danse, Black Nag, Allemande, El Burato. Érdekessége volt a műsornak, hogy most táncoltuk először az Allemande‑ot új zenére: Endre rekonstruálta a dallamot a Brassói-kézirat alapján. Erre a dallamra éppen kijött a mi régebbi Allemande‑unk, és nagyon vidáman is táncoltuk, mert gyönyörű volt a zene.

Egészében véve jó előadás volt, sok gratulációt kaptunk. Jelezték páran, hogy helyenként pontatlan a zene, de ez talán (biztos) idővel orvosolható. Zavart a szőnyeg és a színpad minősége. És persze a kultúrház jellege maga sokat rontott a hangulaton.

1996. július 5. Próba a Talentum‑házban

Vagyis inkább megbeszélése annak, hogy mi lesz Károlyban. Megegyeztünk, hogy nagyjából ugyanaz, mint Szeredában.

1996. július 8‑9. Nagykároly

Itt is a zenés utazást adtuk elő. Reggel megérkeztünk Károlyba, ahonnan átvittek Kaplonyba, egy nagyon szép kis fogadóba, hol – mint kiderült – ráadásul nagyon jól főznek. Elhelyezkedtünk, megebédeltünk, és délután átmentünk a kastélyba próbálni. Végre egy olyan helyen táncolhattunk, ahol igazán érvényesültek a táncok: a kastély gyönyörű, kétszintes halljában, oldalt márványlépcsővel – ezen vonultunk le a Pavane‑nal. Nagy terünk volt táncolni, és ez – “külső szemek” szerint – meg is látszott a táncokon. Nem voltak hibák sem a zenében, sem a táncokban. A közönség is nagyon jó volt, állítólag rég nem gyűlt össze ennyi ember Nagykárolyban. Az előadást a Say Yes Alapítvány támogatta, az első két sorban a szponzorok ültek ...

Előadás közben Endre bejelentette a Bakfark Bálint Alapítvány létrejöttét, mely elsősorban a hazai lantmuzsika támogatását szolgálná, de a tágabban értelmezett régizene támogatásától sem riad vissza.

(A felállás a következő volt: Anikó néni, Julika, Kuni, Anikó, Zsuzsa, Tomi, Árpi, Pistike, Csubi, Frici, és Abigél és Maca.)

Egyébként az előadás megvan videokazettán, végre valami, ami tetszett.

1996. július

Nem nagyon találkoztunk. 24‑én tartottunk egy próbát, Attila segítségével felfrissítettük a Szívműtétet.